Az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni közös fellépése az elmúlt évtizedek legsúlyosabb energiaellátási sokkját váltotta ki, a Brent kőolaj árát 110 dollár/hordó fölé, az európai gáz árát pedig 60 €/MWh fölé tolva. Bár az árjegyzések Trump elnök a konfliktus lehetséges lezárásáról szóló bejelentését követően részben mérséklődtek, a gyors diplomáciai megoldás valószínűtlennek tűnik, és a globális piacok továbbra is rendkívül volatilisek. Még viszonylag gyors lezárás esetén is a világgazdaságnak hónapokig tartó zavarokkal kell szembenéznie, a stratégiai tartalékok aktiválásához és a megszakadt infrastruktúra helyreállításához szükséges idő miatt.
Magyarország közvetetten, de jelentős mértékben ki van téve a globális energiasokknak, az európai energiaárak emelkedésén, a külföldi kereslet lassulásán és az inflációs nyomás újbóli megjelenésén keresztül. Az árak globális szintű gyorsulása növeli a magyar vállalatok inputköltségeit, különösen az energiaigényes ágazatokban, mint a logisztika, a vegyipar, a mezőgazdaság, az élelmiszer-feldolgozás, a kohászat, az építőipar és a nagykereskedelem. Ezek a sokkok csökkentik a jövedelmezőséget, visszafogják a beruházásokat, és lassíthatják a növekedési pályát, amelyet most 1,1%-ra becsülnek a 2026-ra korábban előre jelzett 2%-kal szemben.
A reálbérek növekedése további nyomás alá kerül, a konfliktushoz kapcsolódó termelői árak emelkedése nyomán már várt lassuláson felül. Ennek következtében a magánfogyasztás — jelenleg a növekedés egyetlen valódi motorja — a vártnál nagyobb mértékben fog gyengülni a válság előtti előrejelzésekhez képest. Az import csökkenése ezt a hatást csak részben ellensúlyozhatja. Eközben a feldolgozóipar külföldi keresletét érintő kockázatok továbbra is lefelé mutatnak.
A költségvetési kockázatok erősen növekednek. Januárban és februárban a hiány elérte a 2 103 milliárd forintot, ami már az éves cél 39%-ának felel meg, a rendkívüli kifizetések, a tartós hatású bér- és nyugdíjemelések, valamint a rezsiárplafon újbóli bevezetése miatt. Az áfabevételek csökkenése gyenge belső keresletet jelez. A konfliktus további nehézségeket okoz: magasabb támogatási költségek (potenciálisan +350 milliárd forint), a globális kockázatkerüléshez kapcsolódó hozamemelkedés és a vártnál alacsonyabb adóbevételek. Középtávon az olyan strukturális intézkedések, mint a nyugdíjasoknak járó tizennegyedik havi juttatás és az „Otthon Start" program, egyre nagyobb nyomást gyakorolnak az államháztartásra. Összességében a 2026-os hiányt 5,9%-ra becsülik (az előre jelzett 5,5%-kal szemben), az államadósság egyidejű növekedésével.
Az infláció, amely februárban átmenetileg 1,4%-ra csökkent a márciusi 2,1%-ról, várhatóan ismét emelkedni fog. Az üzemanyagárak plafonja ellenére a termelési költségek emelkedése és a forint sérülékenysége továbbítani fogja a globális árnyomást a fogyasztói árakra. Az infláció az év végéig 4,7%-ig gyorsulhat, 2026-ban átlagosan 3,3% körüli értékkel. A monetáris politikai feltételek ennek megfelelően szigorodnak: a Magyar Nemzeti Bank követheti az EKB várható kamatemeléseit, megfordítva korábbi lazább irányvonalát. A forint a konfliktus lezárásáig érzékeny marad a piaci turbulenciákra.
A Focus Economia az UniCredit Bankkal együttműködésben készült.
