A magyar gazdaság 2026 első negyedévében a vártnál erősebb növekedést ért el, a teljesítmény nagy részét azonban átmeneti tényezők hajtották, köztük a háztartásoknak juttatott rendkívüli transzferek és a készletfelhalmozás. Az egész évre mintegy 1,3%-os GDP-növekedést várunk, miközben a lakossági fogyasztás marad a bővülés fő motorja, a szolgáltatások pedig továbbra is felülteljesítenek.
A jelentés tartós szerkezeti gyengeségre hívja fel a figyelmet: a belső kereslet növekedése egyre inkább importban csapódik le, ahelyett, hogy a hazai termelést támogatná. Az ipari értékesítés a belföldi piacon jelentősen elmarad a 2022-es szintektől, miközben a hazai feldolgozóipar nehezen tartott lépést a növekvő fogyasztói kereslettel. Bár az olyan nagy, exportorientált beruházások, mint a BMW, a CATL és a BYD, középtávon támaszt nyújtanak, a megvalósítási késedelmek és a nehéz globális környezet rövid távon korlátozzák a felfelé mutató mozgásteret.
A nettó export várhatóan továbbra is fékezi a növekedést, mivel az importot erősíti az élénkebb fogyasztás, az üzemanyagkészletek újratöltése és az EU által finanszírozott beruházási projektek. Ezzel egyidejűleg az építőipar és az állóeszköz-beruházások valószínűleg visszafogottak maradnak a költségvetési korlátok és a vállalati óvatosság miatt. A fő felfelé mutató kockázatot az uniós források gyorsabb folyósítása és az RRF-forrásoknak a felszabadítása jelenti.
A költségvetési fejlemények továbbra is kiemelt figyelmet igényelnek. A költségvetési hiány az éves célhoz képest javult, amit a munkaerőpiachoz kötődő erős bevételek és a mérséklődő kamatkiadások támogattak. A túlzott választás előtti költekezés (adócsökkentések és szociális transzferek), valamint a Tisza-kormány által éppen bejelentett szakpolitikai kezdeményezések ugyanakkor továbbra is kockázatot jelentenek. A kormány még dolgozik az idei pótköltségvetésen, és a legfrissebb hírek szerint Magyar Péter miniszterelnök a GDP mintegy 8%-át kitevő költségvetési hiányt jelentett be az eredeti 5%-kal szemben: ez rosszabb adat annál, mint amire az eddig ismert folyamatok alapján számítani lehetett.
Az infláció májusban lefelé okozott meglepetést: a teljes infláció 1,8%-ra, a maginfláció 1,9%-ra lassult (alacsonyabb élelmiszerárak, erősebb forint, mérsékelt átárazás a szolgáltatásokban); az év végéig fokozatosan 3% felé emelkedhet. Ebben a környezetben a Magyar Nemzeti Bank kamatcsökkentési ciklusba kezdett, az irányadó kamatot 6,0%-ra vágva, 2026 végére 5,0%-os alapkamattal számolva, amit kedvező inflációs folyamatok és stabil árfolyam támogatnak.
A Gazdasági Fókusz a UniCredit Bank Hungary közreműködésével készül — Macroeconomic Developments, 2026. június.
