2026 első negyedévében a magyar gazdaság éves alapon 1,7%-kal, az előző negyedévhez képest pedig 0,8%-kal bővült, felülmúlva a várakozásokat. A lendület elsősorban a szolgáltatásoktól, kisebb mértékben pedig az ipari termelés fellendüléséből származott, amelyet egy néhány nagy termelőre koncentrálódó, kiemelkedő március támogatott. Az alapok azonban továbbra is törékenyek: a fellendülés szűk bázisú, és erősen befolyásolják átmeneti tényezők.
A háztartások keresletét a választások előtti költségvetési transzferek és a reálbérek gyors növekedése ösztönözte, kedvező hatással a fogyasztásra és a megtakarításokra. A kiadási összetevő azonban az import érzékelhető növekedését idézte elő. Hatással voltak olyan intézkedések is, mint az üzemanyagárak plafonja és az Otthon Start lakáshitel-program, amely elsősorban a meglévő ingatlanok vásárlását finanszírozta, nem pedig az új építkezéseket. Az építési engedélyek számának növekedése ellenére a tényleges átadások még mindig a korábbi tendenciákat tükrözik, és a kínálati korlátok a lakásárak jelentős emelkedését táplálták, különösen a másodlagos piacon.
Az építőipar profitált a költségvetési ösztönzésből, márciusban a termelés határozott visszapattanásával. A korábbi visszaesések azonban arra engednek következtetni, hogy az ágazat negatívan járult hozzá az összteljesítmény növekedéséhez. A szilárdabb fellendülés az uniós források gyorsabb folyósításától és a korábban befagyasztott források feloldásától függ. A beruházási tevékenység továbbra is gyenge.
Az ipari termelés mérsékelten nőtt, amit a kőolaj-finomítás és az autóipari alkatrészgyártás támogatott, valószínűleg olyan új termelési kapacitások beindulásához kapcsolódóan, mint a BMW-é. Bár kilábalhat a recesszióból, az ágazat továbbra is geopolitikai kockázatokkal, az ellátási láncok fennakadásaival, növekvő energiaköltségekkel és egy erős forinttal néz szembe, amely csökkenti az export versenyképességét.
Az első negyedéves növekedést nagyrészt egyszeri tényezők hajtották, ami a következő negyedévekben mérsékeltebb ütemet vetít előre. Az új kormányzati intézkedések mintegy 0,5 százalékponttal növelhetik a növekedést, bár a kereslet egy része az erős deviza miatt importba szóródhat szét. Az éves GDP-növekedési előrejelzést az előző havi 1,1%-ról 1,3%-ra módosították felfelé.
A költségvetési helyzet továbbra is kihívást jelent. Az első négy hónapban a költségvetési hiány elérte a 3850 milliárd forintot, ami már az éves cél 71%-ának felel meg, elsősorban a választások előtti kiadások és a felgyorsított állami beruházások következtében. Még az uniós forrásokhoz és a finanszírozási költségek csökkenéséhez kapcsolódó lehetséges javulásokat is figyelembe véve, a hiány várhatóan meghaladja a GDP 6%-át.
Az infláció áprilisban enyhén emelkedett, a maginfláció összetevője is nőtt. Az árnyomást továbbra is mérséklik az állami beavatkozások, de felfelé mutató kockázatok maradnak fenn az energiaköltségek és a keresleti oldal felől. Az infláció az év végére várhatóan megközelíti a 4%-ot, 2026-ban a 3% alatt maradó átlaggal. A monetáris politika kivárásban marad: a jegybank változatlanul hagyta az irányadó kamatot, esetleges csökkentésekkel csak stabilizálódott feltételek mellett. A becslések szerint a forint az euróval szemben 350 és 360 között ingadozik, felértékelődési tartalékkal.
Összefoglalva
GDP 2026: +1,3% (becslés) · Átlagos infláció 2026: < 3% · Hiány/GDP: > 6% · HUF/EUR árfolyam: 350-360
Focus Economia a UniCredit Bankkal együttműködésben.
