A 2026. áprilisi választásokat követően Magyarország a politikai stabilitás időszakába lép a TISZA Párt által vezetett, kétharmados többséggel rendelkező kormány irányítása alatt. A hivatalba lépő kormányzat határozott irányváltást vázolt fel a gazdaságstratégiában, amelynek célja az intézményi kiszámíthatóság helyreállítása, az EU-val való összhang erősítése, valamint a gazdaságpolitika kialakításának egy inkább piacorientált és szabályokon alapuló kerethez való újbóli rögzítése. Középtávon ezek a prioritások az euróövezethez való esetleges csatlakozás lehetőségét is újra megnyitják. A pénzügyi piacok közvetlen, választások utáni reakciója egyértelműen pozitív volt, ami a kockázati felár markáns szűkülésében és egy erősebb forintban tükröződött.
E kezdeti pozitív hangulat ellenére az új kormány kihívásokkal teli makrogazdasági és költségvetési helyzetet örököl. A gazdasági növekedés évek óta gyenge, és várhatóan visszafogott marad 2026-ban is, körülbelül 1–1,5% körül, jóval az előző kormány költségvetésébe beépített feltételezések alatt.
A költségvetési kockázatok jelentősek: három hónap alatt az egész éves készpénzhiány több mint 80%-a már megvalósult, miközben a nemrég bejelentett szociális intézkedések és a tervezett további adócsökkentések tovább szélesítik a rést. Összességében a meglévő és az újonnan bejelentett kiadási tételek mintegy a GDP 1,3%-ával haladják meg a felülvizsgált hiánycélt, ami jelentős mögöttes elcsúszásra (slippage) utal.
Bár a kormány felvázolt potenciális egyenlegjavító intézkedéseket, például egy vagyonadót és az állami működési költségek csökkentését, a részletek homályosak maradnak, és stabilizáló hatásaik valószínűleg csak fokozatosan jelentkeznek. Ezzel szemben a már feloldott uniós források gyorsabb felhasználása kézzelfogható rövid távú lehetőséget jelent: körülbelül 2.600 milliárd forint marad rendelkezésre, és a felgyorsított lehívások egyaránt támogathatják a növekedést és javíthatják a költségvetési egyenleget. A még befagyasztott források felszabadítása azonban várhatóan hosszú folyamat lesz, jelentős növekedési hatásokkal csak 2027-től.
Ciklikus szempontból az év eleji adatok a gazdasági aktivitás szerény javulását jelzik (+0,8% negyedéves alapon), amelyet elsősorban a háztartások fogyasztása hajt. Magyarország erősen nyitott és exportorientált gazdasági szerkezete azonban korlátozza a belső kereslet multiplikátorhatásait, mivel a többletfogyasztás gyorsan magasabb importba fordul át. A beruházási aktivitás visszafogott marad a globális bizonytalanság, a gyenge jövedelmezőségi várakozások és a kapacitásbővítés késedelmei miatt. Ebben a kontextusban a kormány kinyilvánított, a kis- és középvállalkozások erősítésére irányuló figyelme idővel hozzájárulhat egy ellenállóbb, a belső piachoz rögzített növekedési modellhez, jóllehet a munkaerőhiány és a külső ellenszelek továbbra is szigorú korlátok maradnak. Összességében nem valószínű, hogy a GDP 2026-ban jelentősen több mint 1%-kal nő, egy erősebb első félévvel és egy csökkenő második félévvel.
Az infláció az év elején markánsan mérséklődött, de márciusban enyhén emelkedett, amelyben az üzemanyagárak fontos szerepet játszottak. A dezinflációs erők közé tartoznak a globális élelmiszerpiaci tendenciák és egy erős forint, miközben a szolgáltatások inflációja a bérnyomás miatt ragadós (sticky) marad. Előretekintve az inflációs kilátások rendkívül bizonytalanok a folyamatos geopolitikai feszültségek és az energiapiaci kockázatok miatt. Előrejelzésünk szerint az infláció az év végére 5% felé gyorsul, 2026-ban átlagosan körülbelül 3%-on állapodva meg.
Mivel a választások után már jelentős kockázati felár beépült az árakba, a jegybanknak kevesebb nyomással kell szembenéznie a külső szigorítási ciklusok követése terén. Előrejelzésünk szerint az MNB az irányadó kamatát 6,25%-on tartja az év végéig.
Focus Economia a UniCredit Bankkal együttműködésben.
