A magyar gazdaság vegyes képpel zárta a 2025-ös évet: a globális ellenszél és a stagnáláshoz közeli növekedés között, miközben a magánfogyasztás a reálbérek helyreállásának köszönhetően mérsékelt bővülést mutat.
Az ipari termelés 2022 nyara óta csökken, csak alkalmi pozitív korrekciókkal. Novemberben a kibocsátás éves szinten 5,4%-kal esett vissza, amit a gyenge külföldi kereslet (különösen Németország felől) és az autóipar, valamint a kapcsolódó ágazatok ciklikus visszaesése terhelt. A fogyasztói kereslet ellenére a belföldi értékesítés is lassult a növekvő import miatt. A bizalmi mutatók enyhén javultak, de a kulcságazatok rendelésállománya továbbra is stagnálásra utal.
Az ipari gyengeség a külkereskedelemben is megmutatkozott: Magyarország 2024 közepe óta az első havi kereskedelmi hiányt regisztrálta, az export éves szinten 8,6%-kal csökkent, az import pedig 3,8%-kal nőtt, amit a rugalmas belföldi fogyasztás és az energiavásárlások támogattak. A gyenge külföldi kereslet és a növekvő belföldi felhasználás mellett a nettó export várhatóan továbbra is fékezi a növekedést.
Az állóeszköz-beruházások, amelyek 2022 közepe óta csökkennek, továbbra is a fő kritikus pontot jelentik, visszafogja őket a gyenge bizalom, a kihasználatlan kapacitás és az uniós forrásokkal kapcsolatos bizonytalanság. Az építőipar megerősíti a képet: a termelés éves szinten 5,6%-kal esett vissza, bár a rendelési hátralék növekedése a 2026 első negyedévi infrastruktúrához kapcsolódó lehetséges fellendülést vetít előre.
A kiskereskedelem és a magánfogyasztás jobban tartotta magát a gazdaság többi részénél, 2025 utolsó szakaszában szerény növekedéssel, amelyet a reálbérek emelkedése és az infláció lassulása támogatott.
Az államháztartás terén a decemberi hiány – amely a vártnál magasabb volt, és részben az uniós forrás-visszatérítések késésével függött össze – a 2025-ös pénzforgalmi hiányt a felülvizsgált éves cél 113%-ára emelte. Az 5%-os GDP-arányos ESA-hiánycél az elszámolási tételektől (köztük az uniós transzferektől) függ, de a pénzforgalmi adatokban mutatkozó túllépés konkrét kockázatot jelez az 5% meghaladására. A 2025-ös (és a 2026 első félévi) jelentős fiskális impulzus után a választások utáni szükséges megszorító intézkedések a 2026-os teljes növekedéshez negatívan járulhatnak hozzá.
2025 negyedik negyedévére és 2026-ra fokozatos élénkülés várható, elsősorban a magánfogyasztás által vezérelve. Az európai gazdaság lassú javulása támogathatja az exportot és a beruházásokat, de a belföldi kereslethez kötődő importnövekedés miatt a nettó export hozzájárulása 2026-ban várhatóan negatív marad. A növekedés 2025-ben 0,4%-ra becsülhető, 2026-ban pedig 2,2%-ra gyorsul a kedvezőbb külső feltételeknek és a nagyszabású külföldi beruházások megvalósulásának köszönhetően.
Az árak terén az infláció decemberben 3,3%-ra csökkent (a novemberi 3,8%-ról), a szezonálisan kiigazított maginfláció pedig 3,8%-ra (4%-ról), ami a nyomás enyhülését jelzi. A dezinfláció várhatóan erősödik a bázishatás, az erős forint és az árréssapka 2026 eleji meghosszabbítása miatt: a 2025-ös 4,4%-os átlag után az infláció 2026-ban 3,3%-ra várható. Az árak mesterséges leszorítása és az intézkedések megszüntetésekor jelentkező áremelkedés kockázata azonban kevésbé kiszámíthatóvá teszi a forgatókönyvet; a globális energiaárak csökkenése potenciális lefelé mutató tényező marad.
Az infláció lassulása teret nyit a jegybanknak, hogy február és március között két, egyenként 25 bázispontos kamatvágást hajtson végre, 6%-ra csökkentve a kamatot, amely szintet előrejelzésünk szerint 2026 végéig fenntart. A 2026 első félévi monetáris lazítás valószínűségét azonban részben mérséklik a teljes infláció mögötti ellentmondásos jelek, amelyek az áruk áremelkedésének kifejezett csökkenését ötvözik a szolgáltatásárak tartósan magas növekedésével.
Hungary Economic Review, 2025. december — Gazdasági fókusz a UniCredit Bankkal együttműködésben.
