Bár a legfrissebb adatok azt mutatják, hogy több gazdasági mutató — például az ipari termelés és a megrendelések, az export és a bizalmi indikátorok — enyhén javult, dinamikájuk továbbra is jelentősen elmarad a magánfogyasztásétól, amely továbbra is a növekedés egyetlen valódi motorja. A beruházások jelentik a gazdaság leggyengébb összetevőjét: a folyamatban lévő nagy projektek ellenére nem figyelhető meg jelentős fellendülés, és a többéves visszaesés csak 2025 végén tűnik megállni. A mutatók arra utalnak, hogy a mélypontot elérték, és hogy 2026-ban fokozatos fellendülés indulhat, amelyet az „Otthon Start” hitelprogram, a várt kamatcsökkentések és egy kedvező bázishatás támogat. Ugyanakkor továbbra is fennállnak a választások előtti költségvetési kiadásokhoz kapcsolódó kockázatok, mivel az esetleges későbbi kiigazítások visszafoghatják a közberuházásokat.
Az építőipari termelés 2025-ben nőtt, elsősorban az infrastrukturális projektek (utak és vasutak) hajtották, még ha az ágazat bizalmi légköre gyenge is maradt. Az újonnan elkészült lakások száma az elmúlt kilenc év mélypontján van, míg az építési engedélyek száma körülbelül egy éve emelkedik. Az „Otthon Start” program és a jelentősen magasabb nem lakáscélú megrendelésállomány támogatnia kellene az ágazatot, annak ellenére, hogy továbbra is fennáll a munkaerőhiány és az alacsony jövedelmezőség.
2026 folyamán a magánfogyasztás várhatóan a növekedés fő tényezője marad, amelyet a reálbérek emelkedése és a fiskális transzferek támogatnak. A vállalatok jövedelmezősége ezzel szemben nyomás alatt marad a hatékonysági nyereséget meghaladó bérnövekedés, a termelési kapacitás alacsony kihasználtsága és a kínai import erős versenye miatt. A beruházások határozottabb fellendülése csak 2026 második felében várható, amelyet az európai környezet javulása és a nagy ipari projektek (BYD, CATL, BMW) előrehaladása segít elő. A fogyasztás és a beruházások által generált erős importkereslet miatt a nettó export várhatóan nem járul hozzá jelentősen a 2026-os növekedéshez.
A lefelé mutató kockázatok széles körét figyelembe véve — geopolitikai feszültségek, kínai dömping, növekvő protekcionizmus, az ellátási láncok új nehézségei, adóssággal kapcsolatos kockázatok és a Mercedesnél 2026 harmadik negyedévéig tartó műszakcsökkentés — a márciusi GDP közzététele után valószínűnek tűnik a jelenlegi 2,1%-os növekedési előrejelzés lefelé történő módosítása.
Az államháztartás januárban 37 milliárd forintos többletet ért el, amelyet átmenetileg az alacsony rezsiköltségek támogattak; a következő hónapokban azonban az energiatámogatások havi befagyasztásához kapcsolódó további kiadások jelennek meg. A gazdasági teljesítményre érzékeny adóbevételek megerősítik a fogyasztás szilárdságát, de a vállalati szektor tartós gyengeségét is. A hiánycél legutóbbi emelését követően bejelentett intézkedések máris 0,6%-os eltérést jelentenek a 2026-ra kitűzött 5,5%-os céltól, ami év közepi korrekció nélkül potenciálisan nagyobb lehet.
Az infláció januárban erőteljesen, 2,1%-ra csökkent, amit az élelmiszerárak esése és az árréseket visszafogó adminisztratív intézkedések hajtottak, miközben a maginfláció is mérséklődött. Az ipari termékek kevésbé kedvező dinamikát mutatnak, részben a forint felértékelődésének korlátozott átgyűrűzése és a chipek árának lehetséges globális emelkedése miatt; a lakhatáshoz kapcsolódó tartós fogyasztási cikkek jelentős áremelkedést mutattak, részben az „Otthon Start” programhoz kapcsolódóan. A 2026-os átlagos infláció várhatóan 2,5% körül alakul.
A januári adatok lehetővé tették a Magyar Nemzeti Bank (MNB) számára, hogy 25 bázisponttal, 6,25%-ra csökkentse a kamatokat, a következő hónapokban további csökkentések valószínűek. Az áprilisi választások előtti politikai bizonytalanság és a dollár esetleges erősödése azonban lassíthatja a lazítási ciklust. Az aggregált kereslet gyengesége arra utal, hogy a GDP növekedése a jelenlegi 2,1%-os előrejelzésnél alacsonyabb lehet.
Focus Economia a UniCredit Bankkal együttműködésben.
