A 2026-os év kezdete egy sor olyan európai döntést hozott, amelyek közvetlen hatással vannak Magyarországra és az országban működő feldolgozóipari vállalatokra. Elsőként az Európai Bizottság végleges dömpingellenes vámokat vetett ki a Kínából importált olvasztott alumínium-oxidra, 88,7% és 110,6% közötti vámtételekkel, öt évre. Az intézkedés egy 400 és 500 millió euró közöttire becsült uniós piacot érint, és Magyarországot is érinti, ahol ipari tevékenységek működnek az olvasztott alumínium-oxid ellátási lánca mentén, amely stratégiai alapanyag a kohászat, a kerámia-, az üvegipar és a fejlett ipari alkalmazások számára. A kinyilvánított cél az EU Európán kívüli kritikus beszállításoktól való függőségének csökkentése és a hosszú távú ipari versenyképesség erősítése.
A kritikus nyersanyagok terén Brüsszel lezárta a Kritikus Nyersanyagokról szóló Jogszabály (Critical Raw Materials Act) második pályázati fordulóját, több mint 160 jelentkezést begyűjtve az akkumulátorok, a ritkaföldfémek, az energia és a védelem ágazataiban megvalósuló stratégiai projektekre. A kiválasztott projektek gyorsított engedélyezési eljárásokból és az európai finanszírozáshoz való könnyített hozzáférésből profitálnak, megerősítve a közép-európai országok szerepét az EU új értékláncaiban.
Jelentős előrelépések történtek az infrastrukturális és digitális téren is. A Bizottság bemutatta a Digitális Hálózatokról szóló Jogszabályt (Digital Networks Act), amelynek célja a távközlési hálózatok egységes európai piacának megteremtése, valamint a száloptikába és a fejlett mobilhálózatokba történő beruházások ösztönzése. Egy olyan gazdaság számára, mint a magyar, amely erősen az iparra és a logisztikára összpontosít, a digitális infrastruktúra megerősítése az új beruházások vonzerejének kulcsfontosságú tényezője.
Végül az EU Tanácsa elfogadta a mesterséges intelligencia számára létrehozandó európai gigagyárakra vonatkozó új szabályokat, lehetőségeket nyitva a köz- és magánszféra közötti partnerségek, valamint a Magyarországon is jelen lévő ipari és technológiai vállalatok előtt. Ehhez hozzáadódik az Európai Unió Bíróságának egy közelmúltbeli ítélete, amely az európai joggal összeegyeztethetetlennek ítélte a Magyarország által bevezetett kiegészítő bányászati adót, megerősítve a külföldi vállalatok jogbiztonságának keretét az országban.
Az Accade all'UE | 2026. január hírlevélben jelzett hír, amelyet a Confindustria Európai Unió melletti Delegációja készített.